Radó-sziget - Győr

Radó-sziget bemutatása

Városunk egyik legromantikusabb csücske a Rába ölelésében fekvő 19.512 m2 területű Radó-sziget, melyet a Belvárossal és Újváros városrésszel egy-egy híd köt össze. Ezek alkotják a Rába-kettős hidat, mely kelet-nyugati irányban kettészeli a szigetet. A két híd találkozásánál az 1938-ból származó emlékművet láthatjuk, mely városunk I. világháborúban elesett fiainak állít emléket. Itt állt 1892-1920-ig Kisfaludy Károly szobra, mely ma a Bécsi kapu teret díszíti.

Kevesen tudják, hogy ez a zöld sziget a Belváros szívében, a Rába torkolatának közelében nem természetes képződmény. A győri vár ostroma idején készült metszeteken még nem szerepel. 1660-70 között épültek ide égetett téglából a győri vár elő védbástyái, melynek egykori falai gyönyörűen kivehetőek a sziget nyugati oldalán és déli csücskén.

Itt, a sétány vége felé elhaladunk a győri születésű Sajó Károlynak szentelt emlékmű előtt. Ő is városunk egyik kevésbé méltatott tudós fia. Ő volt az egyik első magyar rovartudós, jelentős kutatásokat végzett a mezőgazdaság és kertészet területén, Magyarországon elsőként ismertette a szőlőperonoszpóra és a marokkói sáska elleni védekezés lehetőségeit, de úttörője volt az ökológiának és a természetvédelemnek is.

A város tanácsa 1836-ban vásárolta meg a sziget északi részét, hogy azt ,,a város csinosításáért és édesgetéséért a közgyönyörködtetés helyévé tegye”. A szigetet csak Sétatérként emlegették, ez volt a hivatalos elnevezése is. Mai nevét a Rábaszabályozási Társaság volt igazgatójáról, Radó Kálmánról kapta.

A sziget kicsivel nagyobb északi részének legészakibb pontján egy kis gyaloghíd ível át a Rába fölött, néhány méterre onnan, ahol a folyó szelíd halállal a Mosoni-Dunába torkollik. Ezt közelebbről is megszemlélhetjük, ha ezen a hidacskán átkelünk, majd jobbra fordulunk, s megkerüljük torkolatnál elterülő félszigetet. Folyóparti sétánkat folytathatjuk a Mosoni-Duna partján, folyásnak felfelé, úgy egy kilométeren át, majdnem egészen a Rábca-torkolatig.

Az első győri színház
Szintén kevesen tudják, hogy itt, a sziget déli felén épült 1798-ban az ország első vidéki kőszínháza, melyet 1933-ban a mellette álló étteremmel együtt sajnos elbontottak. Az első győri fából emelt színház azonban már harminc évvel korábban megnyitotta kapuit a közönség előtt, így az első magyar színháznak számított (ha a pozsonyitól eltekintünk). A kőszínház épülete, melyet egy Reinpacher József nevű „kávés” úr építtetett, hányattatott sorsnak nézett elébe. A neoklasszikus, görög templomra emlékeztető épületet a XIX. század elején megvásárolta a város, így mikor pár évvel később Napóleon serege megszállta a várost, a színházba is beköltöztek: kaszárnyának és istállónak használták. 1839-ben nagyszabású felújításon esett át, de fekvéséből adódóan ki volt téve az elemeknek, s legalább minden második évben elöntötte az árvíz.